Hűllők kategória bejegyzései

Terrarisztika – eleségállatok ( avagy mit egyenek és ehetnek kedvenceink)

A terrarisztikában elmondhatjuk hogy az egzotikus állatokként tartottak többsége ragadozó, azaz más állatokkal táplálkozik. Ez a terráriumban sincs másképp, nekik nem lehet a kutyákhoz hasonlóan mesterségesen előállított száraz/nedves táppal etetni őket. A madárpókokat, gekkókat és kígyókat élő eleséggel kell etetni. Az élő eleséget is úgymond tenyésztők állítják elő, ők nem a hobbiállatokra, hanem azok eleségeik tenyésztésére vannak specializálódva. Ami nagyon jó és fontos dolog persze. Kezdjük is részletezni miket is ehetnek kedvenceink:

Alapvető eleségállatok
Tücskök:
A diszállatkereskedésekben ezek a leggyakoribbak, 3 változatát lehet kapni: barna tücsök, fekete tücsök és ,,banántücsök”. A barna tücsök apróbb fürgébb és hangosabb, a fekete tücsök nagyobb páncélozottabb állatka.gryllus bimaculatus 2 A banántücsök szintén nagy, húsos falat egy póknak, gekkónak. Terrarisztikai börzéken ez a három mellet már más fajokat is lehet kapni.
Sáska:
Főként az afrikai vándorsáskát használják tenyésztési és etetési célra. Jól szaporodnak és a tücsköknél kétszer, háromszor nagyobbra nőnek. Képtalálat a következőre: „közönséges vándorsáska”Hátránya a tücsökkel szemben hogy kitintartalma nagyobb, vagyis a pókok a sáskák lábait és szárnyait nem fogyasztják el, amik pedig igen nagy részt tesznek ki a sáskákból. Mindazonáltal mivel mozgékony kaja, sok állatfaj nagyon kedveli, néha igazi próbatétel elkapni őket. Fán lakó pókok, azaz a Poecilotheria és Psalmopoeus nem szereti nagyon.
Csótányok:
Az eleségállatok közül a legundorítóbbnak mondható fajta, nagyon sokan irtóznak tőlük, azonban elmondható, hogy a csótány a lehető legjobb takarmányállat ami létezik. Képtalálat a következőre: „argentín csótány”Nagyon szapora, kevésbé igényes (kivételek vannak) és tápanyagtartalma nagyon jó arányú, valamint nincs benne annyi kitin mint a sáskákban és tücskökben, a pókok sokkal kevesebbet hagynak meg belőlük, nagyobb a hasznos anyag bennük. Azonban hüllőknél már kicsit problémásabb lehet a csótányokkal való etetés, ugyanis legtöbbje tüskés lábakkal rendelkezik, ami fiatalabb vagy kisebb gekkókat visszatántoríthat.
Kiegészítő eleség:
Lisztkukacok:
A lisztbogár lárvája. Nagyon sokan használják és nagyon sokféle állatnak adhatóak: pókoknak, rágcsálóknak, hüllőknek egyaránt. Még a nagyobb halak, békák és gőték is megeszik. Azonban vigyázzunk, túlzottan ne etessünk belőle, hiszen a kitin aránya nagyon magas.
Gyászbogárlárva:
Megegyezik a lisztkukaccal, azonban a gyászbogárlárva sokkal nagyobb és erősebb.
Viaszmolylárva:
Szívesen fogyasztják a hüllők, ugyanis jóízünek találják, valamint zsíros falat. Kálcium és foszfor aránya elég jó.

Képtalálat a következőre: „gyászbogár lárva”

Forrás: http://aqua-terra.gportal.hu

Görög teknős – Testudo hermanni

 

Képtalálat a következőre: „greek turtle testudo hermani”

A görögteknős a leggyakoribb fogságban tartott szárazföldi teknős Magyarországon. Nem is csoda, hiszen a hozzánk közeli országokban, Bulgáriában, Romániában, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban szabadon élnek. A bozótos, sziklás dombvidékeket,ligetes erdőket szeretik. Közepes méretű állat, a nőstény 18-25 centiméter, a hím 14-18 páncélhosszúságúra nő, szélessége 12-14 centiméter, súlyuk pedig 1-1,5kg-t érhet el. Amennyiben szívvel-lélekkel gondozzuk, tápláljuk állatainkat, úgy könnyen elélhetnek akár 25-30 évig is. Azonban volt rá példa, hogy egy “aggastyán” teknős 115 évig élt. A hím és a nőstény görög teknőst kicsit nehéz megkülönböztetni. A hímnek hosszabb a farka és A nőstény nem csak nagyobb, de laposabb is, hasa egyenes, esetleg kissé domború, míg a hím hasa kifejezetten homorú.

Az állat helyének kialakítása
Ha görög teknőst szeretnénk tartani, akkor mindenképpen 1-2 m2-es helyre van szükségünk. Itt is csak egy, maximum két teknőst helyezhetünk el. Mint minden teknősnél, a görög teknősnél is érvényes az, hogy minél nagyobb a hely, annál jobb. Két-három állatnak már legalább három négyzetméter nagyságú férőhelyre van szüksége. A terráriumot homokkal, földdel, kövekkel, fadarabokkal és bújóhelyekkel lehet és kell elrendezni. Ügyeljünk arra, hogy egyaránt legyen meleg és hűvös terület. A talajt kétnaponta meleg vízzel öntözzük meg. A terrárium talaja vastag (8-10 centiméter vastagságú) réteg kerti föld legyen, használhatunk darált kókuszháncsot is. Virágföldet – ha lehet – ne használjunk a benne lévő műtrágya miatt. Kapcsolódó kép
Elég jól tűri a hőmérséklet ingadozást. Csak arra kell figyelnünk, hogy hasonlók legyenek a körülmények, mint a természetes élőhelyén. Télen és ősszel 18-25°C, nyáron a 20-35°C megfelelő. A hősugárzó alatt lehet akár 45°C is. Éjszaka egy kicsit vegyük le a fűtést. ősszel és télen 10-15°C, nyáron pedig a 15-22°C elegendő. Ha van rá lehetőségünk, akkor nyáron tegyük ki a szabadba. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor UV-lámpát kell beszereznünk, hogy a teknősünknek megfelelő legyen a csont- és páncélképződése. A teknősünket hetente kétszer, 70 cm-es távolságból kell “UV-lámpáznunk”. Ilyenkor ne használjunk infralámpát is. Ne tartsuk a teknősünket az erkélyen!

Etetés, itatás

A görög teknősök szinte kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak. Ez százalékos eloszlásban így néz ki: 80% rostban gazdag növényi tápanyag, 15% zöldség, 5% gyümölcs. Ezt a teknőstartók gyakran hibásan értelmezik és állataik számára heti egy gyümölcsnapot iktatnak be. Helyesebb, ha az állatok minden nap a fenti százalékos eloszlásban kapják a zöld növényeket, a zöldségeket és a Kapcsolódó képgyümölcsöket is. A megfelelően összeállított keverékből a teknős igényeinek megfelelően fog válogatni. A teknősök igénylik a táplálékkal bevitt vizet, amit vegetációs víznek nevezünk. Ezt az ivóvíz nem pótolja. A kizárólagos gyümölcsevés az állatokra nézve szintén káros ugyanis a magas vegetációs víztartalma hasmenést, cukortartalma pedig a máj elzsírosodását okozhatja.

Etethető növények: A teknősök etetésére vadon termő, nem vegyszerezett növények, termesztett zöldségek és gyümölcsök használhatók fel. A vadon termő növények közül a pitypang az egyik Kapcsolódó képleggyakrabban alkalmazott teknőstakarmány. A pitypang tavasszal és nyáron is gyűjthető. A teknősök a leveleit és a virágát egyaránt elfogyasztják. A pitypang kalcium foszfor aránya kedvező. Szinte egész évben gyűjthető tyúkhúr. Nyári időszakban az útifűfajok is megtalálhatók és gyűjthetők. A termesztett zöldségek széles választéka áll rendelkezésünkre. A teknősöknek adható saláta, paradicsom, cukkíni, sárgarépa. A gyümölcsök között az alma, körte, sárgabarack, őszibarack a javasolt.
Vitamin és Ásványi anyag kiegészítés

A szárazföldi teknősök igen sok kalciumot igényelnek a táplálékukban. A megfelelő mennyiség elengedhetetlen a páncél egészséges fejlődéséhez. A kalciumhiány a páncél elpuhulásához és deformációjához vezethet. A természetes élőhelyen a növényekben akár 4-5:1 is lehet a kalcium-foszfor arány. A fogságban tartott állatoknál figyelni kell a megfelelő kalcium kiegészítésre. Ez megoldható boltban vásárolt kalciumporral, nagyon jó megoldás még a főtt tojás héját porrá törni mozsárban és ezzel szórni meg a táplálékot. A fölre érdemes szórni összetört szépiát, vagy mészgritet, amiből az állat kedvére eszegethet, ha szüksége van rá. A kalcium beépítéshez szükség van D3 vitaminra. A szabad téren tartott állat ezt a napból nyeri ki. Ha teknősünket terráriumban tartjuk, szükség van egy napfényspektrumú fénycsőre.

Nagyon fontos a terráriumban tartott állatoknál a vitamin kiegészítés is. Többféle vitaminkészítmény van a piacon. A legtöbben azonban aKéptalálat a következőre: „korvimin zvt + reptile” Korvimin ZVT + Reptile elnevezésű vitaminkészítményt ajánlják, valamint jól bevált kiegészítő még a JBL TerraVit nevű készítmény, mely tartalmaz minden szűkséges vitamint és ásványi anyagot is. A vitaminkiegészítéssel azonban vigyázni kell, mert könnyen túl lehet adagolni, főleg az A vitamint, ami komoly problémákat okozhat. Éppen ezért a vitamin kiegészítés hetente 3 alkalommal javaslom. Finoman meg kell hinteni vele a táplálékot.

Az etetés gyakorlata

A teknősöket naponta friss táplálékkal kell megkínálni. A frissen gyűjtött zöld növények leveleit a kisebb teknősök részére fel kell aprítani. A zöldségeket meg kell mosni, majd az uborkát és a tökféléket fel kell szeletelni. A gyümölcsöket szintén el kell mosni és a fent említett arányban elkeverjük, majd megszórjuk magas kalciumtartalmú kiegészítővel. A keveréket a reggeli órákban kell a teknősök elé tenni. Fontos, hogy mindig legyen friss víz állataink előtt, mert rendszeresen isznak. Mivel az állott vizet nem szeretik érdemes minden nap az etetéssel egy időben a vizét is kicserélni.

Gondozás
Napoztassuk teknősünket. A terrárium megvilágításának fontos szerepe van az állat életében, ettől függ aktivitása, étvágya, még szaporodási kedve is. A világítást különböző fényforrások kombinációjával oldjuk meg: a fénycső és napfényspektrumú lámpa alapvilágításnak alkalmas. Mindezt egészítsük ki melegítő spotlámpával. Speciális, hüllők számára gyártott fényforrást is beszerezhetünk a díszállat-kereskedésekben.
Szüksége van vizestálra is, de azt is meghálálja, ha a terrárium egyik sarkában a talajt enyhén nedvesen tartjuk. 8-10 évesen válik ivaréterré. Az egészségesen tartott görögteknős ősszel sem lassul le, étvágya nem csökken, nem is akar igazán telelni. Teleltetésre csak akkor van szükség, ha szaporítani szeretnénk.

 

Terrárium kialakítása

 

A terrárium berendezése:

Fontos, hogy ne tegyük közvetlenül a napra és huzatos helyre sem! Érdemes olyan helyet választani, ami nyáron se melegszik fel túlságosan. A terrárium körül a folytonos mozgás a legtöbb állatot zavarja. Mindig gondoljunk arra, hogy legyen konnektor a közelben. Leginkább 2 csatlakozóra lesz szükségünk: egy a világításnak és egy a fűtésnek. A teljesen berendezett terráriumnak komoly súlya van, tehát olyan polcra vagy állványra rakjuk, amelyik feltétlenül elbírja.

A terrárium mérete:

Mindig azt tartsuk szem előtt, hogy mekkora az a legnagyobb terület, amit nyújtani tudunk az állatnak. A fán élő fajoknak olyan terrárium kell, aminek magassága megegyezik, vagy meghaladja a hosszát, így lehetőséget teremtve az állatnak a magasra mászásra.
Az olyan terrárium, melynek magassága a hosszának kb. a fele, megfelel a legtöbb hüllőnek. Az állatok felmászhatnak a berendezési tárgyakra, de elég helyük magad a talajon is.
A talajlakó fajoknak olyan terráriumot kell beszerezni, amely téglalap alakú, a hosszúsága a legnagyobb és a magassága a legrövidebb oldala. A talajlakó állatok ritkán másznak fel a tereptárgyakra, inkább a földön mozognak.

Szellőzés:

A terrárium szellőzése nagyon fontos! A megfelelő légáramlást fém szúnyoghálóval fedett nyílások kialakításával érhetjük el. A szellőzőnyílások elhelyezése kulcskérdés, mert a rossz helyre került nyílásokkal állandó, erős légáramlást, huzatot is előidézhetünk.

Világítás:

A terráriumban tartott állatok és növények fejlődéséhez elengedhetetlen a megvilágítás. A legegyszerűbben egy megfelelő wattszámú (40-100W) közönséges villanyégővel nyújthatunk kellő fénymennyiséget, valamint ezzel a fűtésről is gondoskodunk. A megvilágításra alkalmasak a spotlámpák, amelyek fényereje nem olyan nagy, de intenzív hőleadásuk miatt meleg helyeket alakíthatunk ki. A higanygőzlámpák és halogénlámpák csak a nagyon nagy terráriumok megvilágítására alkalmasak nagy hőkibocsátásuk miatt. Az UV fénycsövek a kígyók esetében nem szükségesek (persze nem ártanak, élénkebbé teszi az állatok színét), de a kaméleonok és gyíkok esetében nélkülözhetetlenek.

Fűtés:

A terrárium fűtését kétféle módon, levegő vagy talajfűtéssel oldhatjuk meg. A levegő fűtése egyszerűbb és olcsóbb, egy felfüggesztett villanyégővel megoldható. A talajfűtésére többféle megoldás a rendelkezésünkre áll. A kereskedésekben kaphatók fűtőkábelek, melyeket akkor érdemes beszerelni, ha több terráriumunk van egy adott helyiségben, de választhatjuk a terrárium aljára tehető különböző méretű és wattszámú melegítőlapokat is. Esetleg fűthetünk melegítőkövekkel is, de ezek csak kisebb méretük miatt fiatal állatoknak valók. Megoldás lehet, ha azt a helyiséget tartjuk melegen, ahol a terrárium áll.

Dekoráció:

  A terráriumok szép dekorációi nemcsak egy kis vadont csempésznek a lakásba, de fő célja, hogy az állatok jól érezzék magukat nálunk. Nagyon szépek a terráriumba beépített műszikla hátterek, melyek egy adott élettér környezetét utánozzák, például egy sziklás tájat vagy egy sivatagi homokfalat. A kereskedelemben kapható előre gyártott hátterek nem túl praktikusak, mivel teljesen laposak, és nem teraszosan kialakítottak, amin az állat megpihenhet. Ráadásul standard méretekben készülnek és drágák is. Egy kis kézügyességgel mi magunk is készíthetünk hátteret, mely sokkal praktikusabb és hasznosabb a hüllőinknek. A hüllők nagyon kedvelik a mászófelületeket, ezért olyan hátteret csináljunk, vagy csináltassunk, amelyen párkányok, pihenőhelyek vannak kialakítva.
A talajra tehetünk dekoratív farönköket vagy a boltban kapható kerámia sziklákat. A szikla nagyon fontos, mert a kígyók, gyíkok szeretnek valahova visszahúzódni. Búvóhelyek hiányában a kígyók beássák magukat a talajba, mert nappal nem szeretnek szem előtt lenni és nem kedvelik az erős fényt. A természetben, az erdőben gyűjthetünk faágakat, szőlőtőkét, öreg, elszáradt fát stb. Ha tóparton vagyunk, egy kis nádat is magunkkal vihetünk. Mielőtt azonban bármilyen saját gyűjtésű tárgyat a terráriumba helyeznénk, alaposan le kell mosni, ki kell főzni 200 fokon, hogy az élősködők és a baktériumok

Talaj:

A talajlakó fajoknak (különösen a gyíkoknak) elengedhetetlen, hogy kicsit nyirkos talaj legyen. Száraz talajon nem tudnak rendesen vedleni, a bőrük nem tud kellőképpen felpuhulni. A kígyóknak teljesen mindegy, milyen talaj van alattuk. Választhatunk tőzeget, homokot, tőzeg-homok keveréket, kavicsot, kókuszrostot stb. A fenyőforgácsot lehetőleg kerüljük, mivel a hüllők számára mérgező illóolajokat tartalmazhat. A talajt naponta érdemes minden esetben vízzel enyhén bepermetezni.

A víziagámák terráriumi tartása

 

A zöld víziagáma egy relatíve nagy testű gyík mely első ránézésre hasonlíthat a zöld leguánra. Öszehasonlitva a zöld leguánnal, a viziagáma előnyére nem nő olyan nagyra és sokkal nyugodtabb, szelídebb. A leguán viszont sokkal éberebb, intelligensebb, erősebb és érzékenyebb személyiség. De ez a kevésbé érzékeny személyiség nagy előny, mert sokkal kevésbé stresszel az állat, ha egy új helyre kerül. A víziagáma a leguánnal szemben egy növényekkel teli szép terráriumban is tartható, kevés az esély, hogy tönkreteszik a növényeket, valamint kisebb termete és igényei miatt egy lakótelepi lakásban is könnyebben tartható.

 

Leírás

A teste zöld színű és egy összenyomott hengerhez hasonlít, a farka a testhosszának háromszorosa és fekete haránt csíkos. A szájától a torkáig kék és rózsaszínű folt található. A torka kékes néha sárgás, a hónalja gyakran narancssárga. Mindkét nem hátát szarutüskék borítják a feje közepétől a farka feléig, a hímé jóval magasabb és a fejük is robosztusabb. Mind a négy lábán öt ujj és éles karom található. Szemük nagy, amit egy fekete csík követ. Egy kifejlett hím testhossza 90 cm, a nőstényé valamivel kisebb.

 

Kiválasztás

Kerüld el a nagy (kifejlett) vadon befogott importált állatokat, ezek általában rossz állapotban vannak (vékony, puha állkapocs, sebes orr) és nehezebben viselik el a fogságot, mint egy fiatal. A más részről egy fogságban született és nevelt kifejlett állat egy jó választás, viszont elég ritka. A legjobb, ha egy fogságban született 15-40 cm állatot választunk. A víziagáma mindig legyen éber, aktív. Nézzük meg az állkapcsát, hogy ne legyen rugalmas és az orrából, vagy szájából ne váladékozzon se, nyálkásat se túrószerűt.

 

Hány állatot tartsunk egy terráriumban

A zöld és ausztrál víziagámák tarthatók csoportosan, sőt a két faj együtt is. A legcélszerűbb egy hím és kettő-négy nőstényig egy terráriumban. Ha egy szoba nagyságú hely áll rendelkezésünkre két-három hímet és akár tíz-tizenöt nőstényt is tarthatunk. Ennél a két fajnál a hímek nem nagyon agresszívak, legtöbbször fejbólogatást és kergetőzést láthatunk a hímek rangsorolásánál. Ez párzási időszakban gyakoribb. Ha esetleg az elnyomott hím sokat bujkál, vagy nem eszik, tegyük külön erre az időszakra.

Terrárium kiválasztása

Egy üveg terrárium fémhálós tetővel egy tökéletes megoldás hisz jól tartja a párát. Ennek hossza legyen az állat hosszának kétszerese és a szélessége, magassága legalább az állat hosszával egyezzen meg, tehát legalább 200x100x100cm. Én amondó vagyok, hogy minél nagyobb annál jobb. Sose kezdjünk egy túl kicsi terráriummal, hisz ezek az állatok jó körülmények között elég gyorsan nőnek. Érdemes legalább egy 100x50x100cm terráriummal kezdeni, így csak 18 hónap múlva kell a gondoskodnunk végleges helyükről.

 

A terrárium berendezése

A terráriumban sziklás hátteret vagy/és vízszintes és meredeken átlós ágakat helyezünk el, a faágak vastagsága mindig haladja meg az állat törzsének vastagságát, így könnyen tud pihenni vagy napozni rajta. A terrárium legalább egyharmadát alakítsuk ki vízmedencévé lehetőleg egy csobogóval, szűrővel és vízmelegítővel így a párásítást is megoldottuk. A vízmedence legyen legalább 12-20 cm mély és mindig tiszta, ez fontos mivel a víziagámák általában ideürítenek. Az aljzat lehet fakéreg vagy tőzeg, de nekem a műfű szőnyeg (Astroturf) is nagyon jól bevált. Helyezhetünk a terráriumba igazi vagy műnövényt, ha ezt a terrárium közepe vagy elejére tesszük az állat nagyobb biztonságban, érzi magát és megelőzhetjük, hogy gyíkunk az üvegnek ütközzön és megsebesítse az orrát. Ez sajnos egy elég gyakori ” betegség” mivel a zöld víziagámák nem érzékelik az üveget. Az ausztrál víziagámánál általában ez elég ritka.

 

Hőmérséklet és világítás

A nappali homérséklet 29 C – 32 C között, az éjszakai, pedig 24 C – 26 C között legyen. A víz hőmérsékletét is ekörül állítsuk be. A hőmérséklet beállításához egy vagy két, (terrárium mérettől függően) napozó spot lámpát, lehetőleg egy (neodymium) nappali lámpát használjunk, mivel ez UVA sugarat bocsát ki, ami segít a gyíkoknak felismerni az élelmet és jobb közérzetük lesz tőle, sőt még a párzást is ösztönzi. A lámpákat mindig úgy helyezzük el, nehogy gyíkunk hozzá tudjon érni. Amire még elengedhetetlen szükség van az egy UVB vagy naplámpa, ez lehet (UVB fluorescent vagy UV heat) az utóbbi egy olyan lámpa, ami melegít és UVA, UVB sugárzása is van, sot sokkal erősebb és tovább tart, mint a flourescent lámpák. Az UV heat lámpák hátránya, hogy nehezen beszerezhetők és nagyon drágák. Az UVB sugarak D3 vitamint képeznek a gyíkok szervezetében és ez elenged-hetetlen a kalcium felszívódásához, e nélkül komoly betegségeket kaphatnak (fontos megjegyezni, hogy jobbminőségű porokban elvileg megfelelő mennyiségű D vitamin is van) . Az UVB lámpát úgy helyezzük el, hogy lehetőleg ne legyen a lámpa, és a gyík között semmi, ami gátolja a sugárzást. Főleg ne üveg, tehát ha tudjuk a hálóra, belülre szereljük fel a flourescent lámpát, és a távolság ne legyen több, mint 30cm a gyík és a lámpa között. Persze nincs jobb az igazi napfénynél, ha tehetjük, vigyük őket a szabadba, csak vigyázzunk, el ne szabaduljanak. Soha ne tegyünk terráriumot a napra, mivel az üveg belsejében túl forró lesz a hőmérséklet. Én a gyíkokat finomszövésű hálóval ellátott ketrecben szoktam napoztatni, mindig ügyeljünk, hogy legyen egy árnyékos oldala is, így van hová elbújni, ha túlmelegednek.

 

Etetés

A fogságban élő víziagámák általában húsevők de némelyikük, elfogad növényi eredetű táplálékot is. A kicsiket etessük naponta, 3-tól 6 hetes (légyméretű) tücsökkel, amit feletetés előtt vitamindús eleségen tartsunk. Adhatunk nekik viaszmoly vagy kis gyászbogár lárvát is. Lisztkukacot is adhatunk nekik, de én, nem szeretem használni, mivel alacsony a tápértéke. Minden etetésnél porozzuk be az eleséget vitamin/ásványi anyag kiegészítővel. A felnőtt víziagámákat kettő-háromnaponta etessük gyászbogár lárvával, felnőtt tücsökkel, sáskával vagy adhatunk nekik napos egeret is. Némelyik víziagáma elfogad zöldség gyümölcs keveréket, amit egy kis tálba adhatunk. A felnőtt gyíkoknál használjunk vitamin/ásványi anyag kiegészítőt minden második etetésnél.