A roborovszki törpehörcsög (Phodopus roborovskii)

Képtalálat a következőre: „Phodopus roborovskii”

Ez a kisemlős a Roborovsky és Koslov expedícióról kapta nevét, ugyanis 1984-ben ők fedezték fel ezt a fajtát.

Természetes élőhelyei a Mongólia nyugati és keleti részén, Manchuria és észak Kína egyes részein található sivatagi dűnék. Legkisebb a hörcsög fajták közül, a felnőttek 4-5 cm hosszúak.

A többi hörcsöggel ellentétben, a roborovszki hörcsögnek nem csíkos a háta és lábai kissé hosszabbak. Bundája felső rétege homokszínű, az alsó pedig palaszürke. Hasa és oldala fehér. Nagy fekete szemeit kihangsúlyozza egy fehér szemöldökhöz hasonló mintázat. A roborovszki nagyon aktív, éppen ezért nehéz őt kezelni, de rendkívül szórakoztató. A hörcsög keréken kívül, szüksége van még rejtekhelyre, és valamire, amire felmászhat. Kis mérete miatt dróthuzalos ketrecben nehéz és nem is ajánlott tartani. A természetben akár 2 méteres üreget is áshat. Nagyon tiszta állat, ideje nagy részét saját maga ápolásával tölti. Egy porfürdőnek kifejezetten örül. A csincsilláknak készített porfürdő túl finom, de a hörcsög alom nem drága és azt nagyon szereti, ebből tegyünk neki egy tálkába, és indulhat a móka!

Szaporodása

Könnyebb őket tenyészteni, mint a kínai csíkos törpehörcsögöt, de kissé nehezebb a campbell és a dzsungáriai fajtáknál, de a testtömeg természetesen egyedenként változik. A szaporodási időszakuk áprilistól szeptemberig tart, de fogságban az év bármelyik részében szaporodhatnak. A nőstény 23-30 napig vemhes. Az utódok száma 1 és 9 között változik. A kicsik súlya 1 gramm. Mint minden hörcsögfajnál, az újszülött roborovszkik is csupaszok, szemük és fülük csukott. Foguk és karmuk viszont van. Nagyon gyorsan nőnek, már két naposan megjelenik bajuszuk, és öt nap után szőrük látható növekedésnek indul. Három hetesen teljesen befedi őket a bunda, és készen állnak arra, hogy a mamájuk nélkül fedezzék fel a világot.

Képtalálat a következőre: „Phodopus roborovskii”

Védekezzünk az élősködők ellen – Kullancsok, bolhák

Képtalálat a következőre: „dog itching”

Ezen „társbérlők” sok problémát okozhatnak kutyának, gazdinak egyaránt. Az élősködők elszaporodása annál erősebb, minél rosszabbak a higiéniás viszonyok.

Az elhanyagolt, alultáplált állat kedvező terepet nyújt e paraziták számára. Minél sűrűbb a kutyapopuláció, vagyis minél több kutya van összezárva egy szűk területen, annál nagyobb az élősködők elterjedésének a veszélye. A beteg vagy alkatilag legyengült kutya mindenféle parazita számára „könnyű prédát” jelent. Az egészségtől majd kicsattanó kutyát ritkán támadják meg kártevők, és ha ez mégis bekövetkezik, akkor is csak rövid ideig tart a fertőzés, mert a szervezet immunrendszere hamar felülemelkedik a problémán. Az életenergia gyengülésének helyén az élősködők számára mindig optimális feltételek mutatkoznak. A leginkább bevált megelőzési mód a legjobb egészségi állapot, és az ennek megfelelő higiéniás tartáskörülmények biztosítása.

A belső és külső élősködők nyilvánvaló támadása gondolkodásra és cselekvésre kell, hogy késztessenek bennünket, mivel a kártevők nem csak tápanyagelvonó vérszívók, hanem betegségátvivők is. Ily módon pl. a kutyabolha terjeszti a galandféreg petéit is. A kullancsok baktérium- és vírusátvivőként ismertek.

A külső élősködők okozta szokványos mellékhatásokat ismerjük: viszketés, esetleg vérző bőrkiütések, szőrhullás és allergiák. Ezek a tünetek parazitás eredetű ekcéma néven foglalhatók össze. Az állandó vakaródzás idegessé teszi az állatot, ami miatt étvágyzavarok és lesoványodás is jelentkezhet. Újabban az élősködők ellen hatásos illóolajos nyakörveket is kínálnak. Alternatív megoldás lehet, hogy a kutya szőrzetét hetente kétszer-háromszor illóolajjal bemasszírozzuk vagy bepermetezzük. Erre a legalkalmasabb az eukaliptusz– és a rozmaringolaj, melyekből 60°C-os vízbe tegyünk egyenként néhány cseppet.

A kutyavacok következetes tisztántartása feltétlenül szükséges. A nem kívánt „társbérlők” távoltartására irányuló fáradozásainkat azzal is támogathatjuk, hogy kedvencünk ivóvizébe mindig teszünk néhány csepp vadalma (Crab Apple) esszenciát, és a fekvőhelyét is időnként bepermetezzük vele.

 

Forrás: háziállat.hu

Törpe garnélák

Képtalálat a következőre: „red cherry shrimp”

Alap tartozékok:

Akvárium 20-30 literes is megteszi egy fajnak amíg nincsenek sokan, de ha szeretnéd tartani más garnélákkal, vagy halakkal, arányosan nagyobb. Szűrő, világítás, hőmérő. Ha szükséges, télen egy automata fűtő, vagy nyáron a hűtéshez ventillátor. Érdemes az akváriumba tenni Jávai mohát, mert ebben jól tudnak bújkálni és szaporodni. Aljzatnak célszerű bazaltot választani, vagy apró kavicsot, de elvannak aljzat nélkül is. Nem fontos leszívni az aljzatról a mulmot, mert a garnélák abból is táplálkoznak.


A garnélák:

kiváló algaevők, jól tisztítják az aljzatot, és rendben tartják a növényeket az akváriumban. Apróbb békés halak társaságában jól megvannak. Ez egy jó hobby és dekoratív dísze a lakásnak. Szeretik a sűrű növényzetet, a moha fajokat, amiről sokat szedegetnek, valamint búvóhelyül is szolgálnak nekik. A túl nagy áramlást kerüljük akváriumukban.
A garnélák általában 1-2 évig élnek, a méretük nem nagyobb 2-3 cm-nél.
Megfigyelések szerint a Cardina fajok kb. 15 hónapot élnek, kb. 6 hónaposan lesznek ivarérettek. Ha jól érzik magukat nálunk, akkor hamarosan szaporodni is fognak. A nőstény a petéiből 4-6 hét múlva apró garnélák bújnak ki. Nemek közti különbség: A nőstények nagyobbak, színesebbek, a hasuk alul dudorodik. A hímek kisebbek, átlátszóbbak, és egyenes a hasuk. A nősténynek van egy úgynevezett nyereg a nyakánál fölül, az tulajdonképpen petefészek, melynek a színe eltérő a testétől. Képtalálat a következőre: „sulawesi shrimp”Ez majdnem mindegyikre igaz, csak a Sulawesi garnélákra nem, mert azoknál a hím és a nőstény is teljesen egyforma. A garnélák tartása nem nehéz dolog, viszont rendkívül élvezetes…

 

Az első telepítés

A csapvíz magas vegyszertartalma: Az akvarisztikában általános alapelv, hogy nem cserélünk teljes vizet. Nem töltünk sose olyan akváriumot közvetlenül csapból, amelyben állatok vannak. A vizet egy vödörben pihentetni kell 1 napig, hogy elpárologjon belőle a klór.
Ha a csap vizet egyből az akváriumba engedjük, majd azonnal betelepítjük a halakat, a nyomás alól felszabadult vízből az addig oldott gázok (buborékok formájában) kiválnak és ez a halak érrendszerét elzárhatja, más szóval légembóliát okoz. Az embólia a kisebb testű halak gyors pusztulását is előidézheti. Ezért kell állni hagyni a csapvizet 1 napig.
Ha nem tudod állni hagyni a vizet, akkor használj Aquatant, mert az állatok érzékenyek a fémekre amik a friss csapvízben vannak, és ez megköti ezt. Az akváriumban pedig hetente egyszer 30%-os vízcserét kell végezni.

Képtalálat a következőre: „shrimp aquarium”

Kövek: Az akváriumba kizárólag mészmentes (vulkáni eredetű) dekorációs kövek, szikladarabok kerülhetnek (ha fehér az már gyanúsan mészkő, de önts rá sósavat ha pezseg az nem jó).

Első telepítés: Előbb legyen meg az akvárium, szűrővel, növényekkel, világítással, feltöltve vízzel, és járasd minimum 1-2 hétig így, és csak utána tedd bele az állatokat.

PH érték: A tiszta semleges víz pH-értéke 7, az ennél kisebb pH-érték savas, a nagyobb pH-érték pedig lúgos.
A vezetékes vizünk szinte mindenhol kivétel nélkül pH7 feletti értékkel rendelkezik bármilyen meglepő is, egy egyszerű okból kifolyólag: így semmiképpen nem marhatja el a sav a vízvezetékrendszerünket. Miután ez a víz az akváriumba kerül, az idő mulásával teljesen más értékekre is beállhat. Akváriumunkban pH 8 és 8,3 között mozog. Az állott csapvíz pH 8 körül van, azaz kicsit lúgos, ezért ha döglődnek a garnélák, akkor érdemes savasítani az akvárium vizét, egy kis ioncserélt víz (pH 5) hozzáadásával.

Az ideális tartási feltételek: a törpe garnélák és az apró halak részére 22-25 °C, közepesen kemény (10-12 NK) és nagyjából semleges 7ph körüli teljesen tiszta víz.
A vizet érdemes kissé savasan tartani: mondjuk pH 6.2-7.5 ig, mert a 7,5 feletti ph az érzékenyebb garnéla fajok számára veszélyes!

A vasfa az algaevő halnak (Törpe szívóharcsának) fontos, mert rágcsálja róla a rostokat. Vasfákat azért is érdemes rakni a vízbe, mert minimálisan az is savasít.

Gyógyszerek: A gyógyszerek fokozottan réz tartalmúak, és a réz toxikus minden garnélának, tehát a gyógyszerezés hamar megöli őket. Ha a halak betegek, akkor őket külön medencében kell kezelni. Talán egyedül az Amanó garnéla bírja a gyógyszereket elviselni.
Algaölő szerek: A vegyszerek egyébként sem hatásosak, más megoldást kell keresni az alga kezelésére pl Törpe szívóharcsa.
Ammónia, és nitrát: Erre minden garnéla nagyon érzékeny, de megfelelő akvárium kezeléssel ez nem okozhat problémát.

Vízcsere: Sokan aktívszenet használnak, ami szép és jó, de egyrészt hamar kimerül, másrészt elég költséges megoldás, harmadszor kizárólag arra alkalmas, hogy klórt, és egyéb durva anyagokat távolítson el a vízből. Az egyetlen jó megoldás az akvárium vizének rendszeres frissítése, vagyis a részleges vízcsere, és természetesen ezzel együtt a szűrőfelületek karbantartása is. Ne dőljünk be különböző csodaszereknek, melyek állítólag a vizet tisztítják. Különböző kristálytablettáktól kezdve sok egyéb borzalmat kapni a kereskedésekben, amelyeknek nemhogy semmi értelme, hanem gyakran káros hatása is lehet. Valódi biológiai egyensúlyt megvalósítani egy “átlagos” akváriumban képtelenség, rendszeresen ápolnunk, karbantartanunk kell, soha nem fog működni magától! Heti 25% vízcsere ajánlott.

 

forrás: akvafarm.hu

Nano Akvárium – csöppnyi természet a legkisebb helyen is…

Kapcsolódó kép

A „nano akvárium” alatt általában 40 liter alatti kis akváriumokat értünk, amelyek miniatűr környezetet tartalmaznak a trópusi és akár tengeri fajokhoz. A nano akvárium egy lakótelepi lakásban ugyanúgy szemet gyönyörködtető látvány, mint az iroda egyik sarkában, ráadásul a legkisebb teret is képes a feldobni. Manapság könnyű stabil és szép nano akváriumot létrehozni, az első lépésekhez sem kell különösebb Kapcsolódó képtudomány. A halak és az apró gerinces állatok (pl.: garnélák)  kis akváriumokban való tartása az akvarisztikai technika fejlődése miatt sokkal egyszerűbbé vált.

A nano akvárium üzemeltetése valójában egy kicsit nehezebb lehet, mint a nagyobb testvére, mivel a viszonylag kis vízmennyiség kevésbé stabil körülményeket biztosít. de ettől azért nem kell megijedni, sok termék jelent meg, kifejezetten a nano akvaristák számára, amely megkönnyíti a hobbit.

Aki nem szeretne a kialakítással bajlódni, üzletünkben komplett berendezett szettet tud vásárolni

image-0-02-05-a4639b5e4c64285a08e6dd7188fe44bf22711397f443d415b5d21c6152cc9dd5-V

Halak a kerti tóban

Képtalálat a következőre: „pond”

A kerti tó halállomány nagysága

Általános szabály az, hogy az újonnan létesített kerti tó halállománya vízfelület m2-enként ne haladja meg a 25 cm-t (a hosszúság ebben az esetben a halak testhosszúságát, vagyis a fejüktől a farkukig terjedő hosszukat jelenti). Beállt kerti tó esetén ez az érték maximum 50-70 közötti lehet.

Halak kiválasztása

A mi éghajlati körülményeink között elsősorban aranyhalakat telepítsünk a dísztóba.
Az aranyhalak közül a legellenállóbbak: az egyszerű aranyhal, az üstökösfarkú aranyhal,és a tarka aranyhal.Képtalálat a következőre: „goldfish”

A többi fajta, mint pl. a gombafejű aranyhal, vagy a teleszkópszemű aranyhal már sérülékenyebb ezért telepítése a kerti tóba megfontolandó. Az aranyszínű aranyhal csapatosan érzi jól magát, ezért telepítését csak nagyobb dísztóba javasoljuk.

A másik népszerű halfajta a díszponty, más néven koiponty. Tudnunk kell erről a halfajtáról, hogy igen nagyra képes megnőni.  Képtalálat a következőre: „koi” A koi ponty igényli a  minimum 1 méter mély tiszta, vizet. Részben friss növényi hajtásokkal táplálkozik. Ezért a növényekkel teleültetett kerti tó nem mindig alkalmas a tartásukra.
A kert tó nem igazán alkalmas meleg égövről származó halak tartására.

Képtalálat a következőre: „naphal”Vadvízi halakat (pl.: naphal) betelepíteni és nemesített halfajokkal együtt tartani nem tanácsos.  A természetes vizekből betelepített halak parazitákat, betegségeket hurcolhatnak be a kerti tóba.

 

Új halak betelepítése a dísztóba

Az újonnan vásárolt halakat célszerű fertőtleníteni a betelepítés előtt.  Erre a célra külön kapható parazitaölő anyagokat vásárolhatunk. Ezen szerek hiányában alkalmazhatunk kb. 15 percig tartó sós fürdőt. A tisztító fürdőt úgy készíthetjük el, hogy  80 g jódmentes sót oldjunk fel literenként.

Halak etetése

A díszhalak speciális táplálékot igényelnek.  A halakat lehetőleg reggel vagy délelőtt etessük amikor elég gyors az életműködésük. A délutáni, esti etetés előbb utóbb emésztési problémához vezethet.

A melegebb idő beálltával egy jól működő tóban akár abba is hagyhatjuk a halak etetését. Ebben az időben már elegendő táplálékot találnak a halak, hiszen ilyenkorra felszaporodnak a különböző apró vízi élőlények, mint pl. az apró rákok a szúnyoglárvák a vízibolhák stb.

A halak betegségeire utaló tünetek:

  • Csökkenő étvágy
  • A tó felszínének közelében, erőtlenül mozognak.
  • Csipkedik egymást
  • Kopoltyúik gyorsan mozognak
  • Jól látható sérülések, elszíneződések
  • fokozott nyálkatermelés a bőrön
  • A medence falához, vagy a kövekhez dörgölik magukat.
  • Kiugrálnak a vízből, kivéve, ha ívási időszak van

Kullancs – a cicák is veszélyeztetettek

Képtalálat a következőre: „cat itching”

A kullancsok vérszívó ektoparazita állatok, melyek elsősorban emlősállatokon élősködnek. Ritkább esetben madarakon, hüllőkön is megtalálhatóak, elsősorban a lárváik. Az atkák alosztályába tartoznak, méretük általában 3-6 mm. Vérszívás után akár eredeti méretük négyszeresére is megduzzadhatnak. A kullancs leválik a gazdáról, amikor teleszívta magát. Életük során több egyedről is táplálkoznak, ezáltal a betegségeket könnyebben terjesztik.

Nem egy fajról beszélünk. A Kárpát-medencében közel két tucat faj él, vannak akik gazdafajra specializálódtak.

Nagyon szívós állatok, szélsőséges klíma viszonyokat is elviselnek. A hideg, száraz telet azonban nem bírják, illetve a közvetlen napfényt sem kedvelik. Mivel természetes ellensége nincs, enyhe teleket követően elszaporodhatnak.

 

Kullancs a cicánkban

A kijárós cicákat rendszeresen vizsgáljuk át, nehogy megtelepedjenek bennük a kullancsok, vagy esetleg behurcolják a lakásba és átmásszanak ránk. Általában a macska fején, pofarészén bújnak meg, de hátul a tarkórészen is gyakran megtalálhatók. Természetesen más testrészen is előfordulhatnak.

A kullancs az állat bőrébe fúródva viszketést, szőrhullást okoz. A szőrtelen rész megduzzad, megráncosodik, felületén szürkés réteg képződik.

 

Milyen betegséget terjeszt a kullancs, ami a macskákra is veszélyes?
A haemobartonellosis főterjesztői az ízeltlábú vérszívók (bolha, kullancs), de macskák közötti verekedés, karmolás, harapás útján is terjedhet. A kórokozó a Mycoplasma haemofelis (korábban Haemobartonella felis), amely a gazdafaj vörösvértestének felületéhez tapad, azon szaporodik, miközben a vörösvértestek szétesnek. A fertőzés után az állat gyakran tünetmentes, vagy csak apróbb gyengélkedés figyelhető meg. A lappangási idő 7-14 nap, mely után a macskák belázasodnak, étvágytalanok lehetnek. Fáradékonyak, hamarosan lesoványodnak, szapora légzés figyelhető meg. A nyálkahártyák vértelenek, elhúzódó esetekben besárgulhatnak. Általában legyengült immunrendszerű állatokban szaporodik el pl. oltatlan egyedekben, akik macska leukózissal (FeLV) is fertőzöttek. A nem ivartalanított kandúrok esélye a megbetegedésre nagyobb, mivel többet verekednek, nagy területet járnak be, ahol fertőződhetnek a kórokozó hordozóival, a kullancsokkal és a bolhákkal.

A haemobartonellosis idült formája is előfordul, amikor is az első lázas szakaszt átvészeli az állat, majd egy lassú vörösvértest pusztulás folyik a cicában. Ez a folyamat autoimmun vörösvértest pusztuláshoz vezethet, amit szintén hosszas gyógyszeres kezeléssel lehet felfüggeszteni.

A betegség világszerte megtalálható, előfordulása egyre gyakoribb.

A betegség 14-21 napos antibiotikum kezeléssel gyógyítható. Ez azonban nem vezet teljes gyógyuláshoz, csak a fertőzés visszaszorulásához.

 

Hogyan védekezhetünk?
Legfontosabb a megelőzés, amelynek hatásos módja a terjesztők (kullancs, bolha) távol tartása kedvencünktől.

A kullancsok országos szervezett, vegyszeres irtására sajnos ne számítsunk. Saját környezetünkben azonban élőhelyeiket ritkíthatjuk rendszeres kaszálással, búvóhelyeik napfényessé tételével. Vegyszerrel (hatóanyag: pirimifosz-metil) is irthatók, ezt háromhetente célszerű permetezni a növényzet levélfonákára.

A védekezés másik formája, amikor megakadályozzuk, hogy a kullancs megtelepedjen a macskán. Ezzel megakadályozzuk, hogy vért szívjon és betegséget terjesszen. Erre hatékony készítményeket lehet beszerezni (nyakörv, spray, spot-on).

Macskáknál a Bolfo nyakörv 10 hétig, Foresto nyakörv 8 hónapon át hatásos kullancs ellen. Jó eredmény érhető el a bőrre cseppenthető oldatok (spot-on) használatával. A Frontline vagy a Fyprystspot-on 1 hónapig tartja távol a kullancsokat. Spray használata nem minden macskánál egyszerű, mivel a fejétől a farka hegyéig be kell fújni az állat szőrét és bedörzsölni úgy, hogy a szemébe ne kerüljön. Többféle spray kapható: Bolfo spray, Insecticide-2000, Frontline spray. Az ultrahangos kullancsriasztó egy évig véd a vérszívóktól, érzékeny bőrű egyedeknél használata előnyös.

Honlapunkat rossz szándékú támadás érte… :(

Képtalálat a következőre: „hacker dog”

Tisztelt Vásárlóink, Látogatóink!
Honlapunkat az elmúlt pár napban rosszindulatú támadás érte. Akaratunkon kívül mindenféle potencia növelő és egyéb nyalánkságok hirdetőivé tettek minket… Szerencsére egy jószándékú látogató jelezte a problémát és gyorsan javítani tudtuk.

Elnézést kérünk mindenkitől aki esetleg belefutott ezekbe a hirdetésekbe, vagy olyat látott amit nem szeretett volna…

 

 

Felugrál a kutyám…

0000115272

Sok gazdi panaszkodik amiatt, hogy kutyája hátsó lábaira állva, az elülső mancsaival vállon veregetve üdvözli őt, vagy az ajtón belépő családtagokat, vendégeket. Aggodalomra semmi ok, minden kutyát le lehet szoktatni a nem kívánt viselkedésről!

Fiatal kutyák esetében ez a viselkedés természetes. A kutyakölykök gyakran ugrálnak egymásra vagy szüleikre, de az emberek mellett élő kiskutyákra is ugyanez jellemző, és rendjén is való.

A felugrálás nem csupán a játék szempontjából jelentős: hajdanán a kutya felágaskodva támadta meg áldozatát, vagyis ez is a ragadozóhoz méltó viselkedés elsajátítási folyamatának része. Másfelől a hierarchia kialakításában is fontos szerepet játszik, hiszen a kutya így fitogtatja erejét, és hívja falkatársát küzdelemre. Egyes gazdik bátorítják kölyökkutyáikat, hogy rájuk ugorjanak, ami nagy hiba. Amíg a kutyus kicsi, addig ez  aranyosnak szokás, de képzeljük el azt, amikor az apró kölyökkutya helyett már egy 50 kilós rottweiler készül ránk ugrani.

Rengeteg gazda panaszkodik szüntelenül felugráló felnőtt kutyáira. Akárhogy is próbálnak hatni ebükre, az olyan tiltások, mint a „Ne!” vagy „Nem szabad, földre!”  nem vezetnek sehová. Bármilyen kifejezést használjanak is, hogy kifejezzék rosszallásuk, a kutyák nem hajlandóak megérteni azt. Rájuk kiabálnak, sőt, még meg is büntetik őket, de minden hiába. Néha pont a kívánt viselkedés ellenkezőjét váltják ki a kutyából, a végén pedig marad minden ugyanúgy, mint azelőtt.
Az igazat megvallva a kutyákat akár kevesebb, mint egy hét alatt is le lehet szoktatni erről a viselkedésről, és általában még csak szavak sem kellenek hozzá. Meg kell értetni vele, hogy ez a viselkedése nem elfogadott és nem szabad erőltetnie, a viselkedés javítására irányuló” szakkifejezéseinket” pedig mellőzzük inkább.

 

Akkor hogyan szoktassuk le arról, hogy felugorjon ránk?

Akadályozzuk meg

Amikor az állat készül ránk ugrani, forduljunk oldalra, nyújtsuk ki a lábunk, lépjünk elé és úgy állítsuk meg (ne rúgjuk! csak képezzünk akadályt testünk és közte) vagy derékban meghajolva blokkoljuk a testünkkel. A lényeg, hogy elkerüljük az állat mancsait. Ha sikerül megérintenie a talpaival, akkor máris elérte célját. Ő nyert, mi vesztettünk.
Amikor a kutya feladja, és mind a négy lábával a földön van, akkor mondjuk neki, hogy „ülsz”, azonnal guggoljunk mellé, és simogassuk, dicsérjük meg. Így hamar megtanulja, hogy csak akkor kapja meg azt, amit szeretne – vagyis a figyelmünket -, ha csendben és négy lábbal a földön marad.

De mi van, ha túl késő?

Mi a teendőnk akkor, ha a kutya meglep bennünket, és még azelőtt ránk ugrik, mielőtt megakadályozhatnánk a mozdulatát? Semmi esetre se toljuk vagy lökjük el magunktól, a legtöbb kutya ugyanis játékként értelmezi a mozdulatot. Ehelyett forduljunk el tőle, és ne vegyünk róla tudomást. Ne is szóljunk kutyákhoz, és fölösleges szócséplés volna a verbális nevelés is. Csak miután a kutya visszaereszkedett a négy lábára, akkor hajoljunk le hozzá és jutalmazzuk meg. Így erősítjük meg a helyes viselkedést!

Mutassunk alternatívát

Ahhoz, hogy leszoktassuk kutyánk a felugrálásról, az a legjobb módszer, ha kitalálunk helyette egy másfajta viselkedést – mit szeretnénk, hogyan köszöntse kutyánk az embereket? Sok gazdi módszere bizonyult hatásosnak: ők azt tanították meg kutyáiknak, hogy az ajtócsengő hangjára leüljenek, és úgy várják a belépőt. Más kutyák ahelyett, hogy a látogatóikat két lábbal megölelnék, inkább játékot visznek nekik. A lényeg, hogy mindig éreztessük figyelmünket kutyánkkal, valahányszor az jól viselkedett, és ne kiabáljunk vele, ne büntessük, ha olyat tesz, ami számukra nem helyes.

Forrás: haziallat.hu

Görög teknős – Testudo hermanni

 

Képtalálat a következőre: „greek turtle testudo hermani”

A görögteknős a leggyakoribb fogságban tartott szárazföldi teknős Magyarországon. Nem is csoda, hiszen a hozzánk közeli országokban, Bulgáriában, Romániában, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban szabadon élnek. A bozótos, sziklás dombvidékeket,ligetes erdőket szeretik. Közepes méretű állat, a nőstény 18-25 centiméter, a hím 14-18 páncélhosszúságúra nő, szélessége 12-14 centiméter, súlyuk pedig 1-1,5kg-t érhet el. Amennyiben szívvel-lélekkel gondozzuk, tápláljuk állatainkat, úgy könnyen elélhetnek akár 25-30 évig is. Azonban volt rá példa, hogy egy “aggastyán” teknős 115 évig élt. A hím és a nőstény görög teknőst kicsit nehéz megkülönböztetni. A hímnek hosszabb a farka és A nőstény nem csak nagyobb, de laposabb is, hasa egyenes, esetleg kissé domború, míg a hím hasa kifejezetten homorú.

Az állat helyének kialakítása
Ha görög teknőst szeretnénk tartani, akkor mindenképpen 1-2 m2-es helyre van szükségünk. Itt is csak egy, maximum két teknőst helyezhetünk el. Mint minden teknősnél, a görög teknősnél is érvényes az, hogy minél nagyobb a hely, annál jobb. Két-három állatnak már legalább három négyzetméter nagyságú férőhelyre van szüksége. A terráriumot homokkal, földdel, kövekkel, fadarabokkal és bújóhelyekkel lehet és kell elrendezni. Ügyeljünk arra, hogy egyaránt legyen meleg és hűvös terület. A talajt kétnaponta meleg vízzel öntözzük meg. A terrárium talaja vastag (8-10 centiméter vastagságú) réteg kerti föld legyen, használhatunk darált kókuszháncsot is. Virágföldet – ha lehet – ne használjunk a benne lévő műtrágya miatt. Kapcsolódó kép
Elég jól tűri a hőmérséklet ingadozást. Csak arra kell figyelnünk, hogy hasonlók legyenek a körülmények, mint a természetes élőhelyén. Télen és ősszel 18-25°C, nyáron a 20-35°C megfelelő. A hősugárzó alatt lehet akár 45°C is. Éjszaka egy kicsit vegyük le a fűtést. ősszel és télen 10-15°C, nyáron pedig a 15-22°C elegendő. Ha van rá lehetőségünk, akkor nyáron tegyük ki a szabadba. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor UV-lámpát kell beszereznünk, hogy a teknősünknek megfelelő legyen a csont- és páncélképződése. A teknősünket hetente kétszer, 70 cm-es távolságból kell “UV-lámpáznunk”. Ilyenkor ne használjunk infralámpát is. Ne tartsuk a teknősünket az erkélyen!

Etetés, itatás

A görög teknősök szinte kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak. Ez százalékos eloszlásban így néz ki: 80% rostban gazdag növényi tápanyag, 15% zöldség, 5% gyümölcs. Ezt a teknőstartók gyakran hibásan értelmezik és állataik számára heti egy gyümölcsnapot iktatnak be. Helyesebb, ha az állatok minden nap a fenti százalékos eloszlásban kapják a zöld növényeket, a zöldségeket és a Kapcsolódó képgyümölcsöket is. A megfelelően összeállított keverékből a teknős igényeinek megfelelően fog válogatni. A teknősök igénylik a táplálékkal bevitt vizet, amit vegetációs víznek nevezünk. Ezt az ivóvíz nem pótolja. A kizárólagos gyümölcsevés az állatokra nézve szintén káros ugyanis a magas vegetációs víztartalma hasmenést, cukortartalma pedig a máj elzsírosodását okozhatja.

Etethető növények: A teknősök etetésére vadon termő, nem vegyszerezett növények, termesztett zöldségek és gyümölcsök használhatók fel. A vadon termő növények közül a pitypang az egyik Kapcsolódó képleggyakrabban alkalmazott teknőstakarmány. A pitypang tavasszal és nyáron is gyűjthető. A teknősök a leveleit és a virágát egyaránt elfogyasztják. A pitypang kalcium foszfor aránya kedvező. Szinte egész évben gyűjthető tyúkhúr. Nyári időszakban az útifűfajok is megtalálhatók és gyűjthetők. A termesztett zöldségek széles választéka áll rendelkezésünkre. A teknősöknek adható saláta, paradicsom, cukkíni, sárgarépa. A gyümölcsök között az alma, körte, sárgabarack, őszibarack a javasolt.
Vitamin és Ásványi anyag kiegészítés

A szárazföldi teknősök igen sok kalciumot igényelnek a táplálékukban. A megfelelő mennyiség elengedhetetlen a páncél egészséges fejlődéséhez. A kalciumhiány a páncél elpuhulásához és deformációjához vezethet. A természetes élőhelyen a növényekben akár 4-5:1 is lehet a kalcium-foszfor arány. A fogságban tartott állatoknál figyelni kell a megfelelő kalcium kiegészítésre. Ez megoldható boltban vásárolt kalciumporral, nagyon jó megoldás még a főtt tojás héját porrá törni mozsárban és ezzel szórni meg a táplálékot. A fölre érdemes szórni összetört szépiát, vagy mészgritet, amiből az állat kedvére eszegethet, ha szüksége van rá. A kalcium beépítéshez szükség van D3 vitaminra. A szabad téren tartott állat ezt a napból nyeri ki. Ha teknősünket terráriumban tartjuk, szükség van egy napfényspektrumú fénycsőre.

Nagyon fontos a terráriumban tartott állatoknál a vitamin kiegészítés is. Többféle vitaminkészítmény van a piacon. A legtöbben azonban aKéptalálat a következőre: „korvimin zvt + reptile” Korvimin ZVT + Reptile elnevezésű vitaminkészítményt ajánlják, valamint jól bevált kiegészítő még a JBL TerraVit nevű készítmény, mely tartalmaz minden szűkséges vitamint és ásványi anyagot is. A vitaminkiegészítéssel azonban vigyázni kell, mert könnyen túl lehet adagolni, főleg az A vitamint, ami komoly problémákat okozhat. Éppen ezért a vitamin kiegészítés hetente 3 alkalommal javaslom. Finoman meg kell hinteni vele a táplálékot.

Az etetés gyakorlata

A teknősöket naponta friss táplálékkal kell megkínálni. A frissen gyűjtött zöld növények leveleit a kisebb teknősök részére fel kell aprítani. A zöldségeket meg kell mosni, majd az uborkát és a tökféléket fel kell szeletelni. A gyümölcsöket szintén el kell mosni és a fent említett arányban elkeverjük, majd megszórjuk magas kalciumtartalmú kiegészítővel. A keveréket a reggeli órákban kell a teknősök elé tenni. Fontos, hogy mindig legyen friss víz állataink előtt, mert rendszeresen isznak. Mivel az állott vizet nem szeretik érdemes minden nap az etetéssel egy időben a vizét is kicserélni.

Gondozás
Napoztassuk teknősünket. A terrárium megvilágításának fontos szerepe van az állat életében, ettől függ aktivitása, étvágya, még szaporodási kedve is. A világítást különböző fényforrások kombinációjával oldjuk meg: a fénycső és napfényspektrumú lámpa alapvilágításnak alkalmas. Mindezt egészítsük ki melegítő spotlámpával. Speciális, hüllők számára gyártott fényforrást is beszerezhetünk a díszállat-kereskedésekben.
Szüksége van vizestálra is, de azt is meghálálja, ha a terrárium egyik sarkában a talajt enyhén nedvesen tartjuk. 8-10 évesen válik ivaréterré. Az egészségesen tartott görögteknős ősszel sem lassul le, étvágya nem csökken, nem is akar igazán telelni. Teleltetésre csak akkor van szükség, ha szaporítani szeretnénk.

 

Kutyahideg

Képtalálat a következőre: „dog winter”

Az, hogy melyik eb mennyire bírja, vagy szereti a hideget, számos dologtól függ. Szerepet játszik benne a testméret, a szőrzet minősége, és mennyisége, a kondíció, valamint a négylábú kora is. Kutyáink állandó testhőmérsékletű állatok, így mind a nyári meleg, mind a téli hideg energia befektetést igényel részükről, hogy fenntartsák a nagyjából 38 °C-os testhőjüket.

A testméret jelentősen befolyásolja a hőleadást, és annak megtartását. A kisebb, talajhoz közeli kutyák sokkal hamarabb kihűlnek, hiszen rövid lábaik miatt testük közelebb van a hideg, esetleg nedves talajhoz. A test felszíne és térfogata közötti összefüggés is megmutatja, a nagyobb testű kutyák kevésbé fázósak. Ahogy a természetben a különböző fajok (pl.: pingvinek) közül a testesebb állatok élnek a hűvösebb éghajlati öveken, úgy a kutyákra is igaz ez. Bár a hő leadása a nagyobb testfelszínt figyelembe véve, nagyobb felületen történik, de a jelentős térfogati előnynek köszönhetően arányaiban nézve mégis a nagytestű állatok hőleadása csekélyebb. Míg a kicsik gyakran jobban érzik magukat a melegben, úgy a nagyok inkább az enyhe időben megejtett séták hívei.

Képtalálat a következőre: „dog winter”A kor igen nagy szerepet játszik a hideg kedvelésében, vagy elutasításában. A fiatal, és idősebb ebek rosszabbul viselik a lehűlést, és a téli fagyokat, mint erejük teljében lévő társaik. Az öregedés folyamata, így az idős kor fajtánként máskor jelentkezik. A kistestűeknél ez az időszak 10-12 éves kor környékére tehető, míg a nagy és óriás testű kutyáknál akár már a 6 év is idősnek számít. Mivel (ideális esetben) a korosabb ebeknek kevesebb a zsírként raktározott tartalékuk, kinti tartás, vagy hosszabb séta esetén fokozott figyelmet igényelnek. Érdemes előre gondolkodni, és még a hideg beállta előtt ruhával ellátni őket.

Tartsuk kutyáinkat megfelelő kondícióban! Hideg időben kedvencünk, nagyobb mennyiségű táplálékot igyekszik magához venni, amiből kevesebb energiát használ fel, inkább raktározni igyekszik bőr alatti kötőszövet, zsír formájában. Emiatt – időjárástól függően – minimálisan növeljük kutyánk napi adagját, hogy szervezete eleget tehessen a raktározó feladatoknak. Figyelem! Ez nem kifogás a túlsúlyra, vagy a kóros elhízásra! A fokozott energiabevitelt nem szabad túlzásba vinni. Egy 10 kg körüli kutyán maximum 1 kg tömegnövekedés engedhető meg, míg egy 25-30 kg-oson akár 3-5 kiló is. Ha a bordák már nem tapinthatóak, és a horpasz nem kivehető, akkor elhízott kutyáról beszélünk.

Képtalálat a következőre: „dog winter”A szőrzet összetétele, és mennyisége bír talán a legnagyobb jelentőséggel. A kistestű, ölebnek titulált kutyafajták többsége nem rendelkezik aljszőrzettel, kizárólag fedőszőrzet borítja a testét. Emiatt tekintik őket sokan hipoallergénnek, és ez az oka annak, hogy nem vedlenek. Azonban ez nem túl előnyös számukra télen, mert nincs elegendő szőrréteg a meleg benntartásához. Általánosságban az ebeknek kétrétegű a bundájuk, tehát fedő-, és aljszőrzettel is rendelkeznek. Ez többnyire átsegíti őket a hideg időszakon, de esetükben is figyelembe kell venni a bunda hosszúságát, és tömöttségét.

Léteznek kimondottan hidegtűrő fajták. Ők többnyire nagytestűek, és szőrzetük különleges, akár 4-5 rétegű is lehet. Különösen jól bírják, sőt élvezik a téli fagyokat, de szenvednek a melegben. A tévhitekkel ellentétben, nyáron nem segít rajtuk a nyírás, sőt, a több szőrréteggel rendelkező kutyáknak az egész hőháztartását felborítja, ami hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet. Emiatt nem tanácsos, és nem is célszerű a mi kontinentális, már-már mediterrán éghajlatunkon ilyen fajtákat tartani.